Van valami egészen káprázatos abban, amikor a remény beköltözik a szívünkbe. Szép lassan bekúszik zsigereinkbe és egyszer csak azt vesszük észre, hogy álmainkban is ott jár. A reménynek saját meseországa van. Amikor elég erősen vágyunk valamire, amikor a lelkünk mélyén régóta keresünk egy választ, egy érintést, egy lehetőséget, akkor álmokon keresztül is képes a világának…
Az október csendes búcsúja és a november nesztelen érkezése között van egy leheletnyi pillanat, amikor a világ megállni látszik.A levelek már nem sziporkáznak keringőt járva, csak csendesen hullanak. A fény is lágyabb, szelídebb, és mintha még őszintébb is lenne. És valahol ebben a szelíd átmenetben érezhetjük, hogy nemcsak az évszak változik, hanem mi is. Az…
Ez a hónap, ami valahogy mindig többet mond nekem, mint a naptárban elfoglalt helye. Október…A némaság, az elengedés és az újrakezdés ideje. A fények tompábbak, de az érzések élesebbek lesznek.És talán mindenki ismeri azt – amikor az ember érzi, hogy valami lezárul, de még nem tudja, mi nyílik meg helyette. A Lélekdokim története is…
„Nem minden fekete vagy fehér. A lényeg sokkal inkább az, ami közte van – és az, hogy mit kezdünk vele.” Vannak napok, amikor a valóság és a belső világunk összemosódik. Amikor valami van is, de még sincs egészen. Amikor egy fekete lyuk beköltözik a napjaink eseményei közé, és magával húz egy-egy pillanatot, érzést. Talán ezekből…
